Fejvesztve menekülnek a befektetők a pénzpiaci és likviditási alapokból: a kezelt vagyonuk három év alatt a felére csökkent. A tendencia érthető, hiszen az alacsony hozamkörnyezetben már szinte alig van egy-két forintos pénzpiaci alap, amely képes pozitív hozamot elérni. Devizás alapokra viszont még mindig megérheti spekulálni, ebben az esetben viszont számolnunk kell a devizaárfolyam-mozgásokból következő nagyobb volatilitással is.
az alapkezelők nem találnak olyan eszközöket, amelyek kitermelnék a költségeiket. Még ha nem is számítanának fel a vagyonkezelésért egy forint költséget sem, a könyvvizsgálót, letétkezelőt, tranzakciós költségeket, stb. mindenképp ki kell fizetnie a portfóliók kezeléséért felelős intézményeknek, aminek a hozam persze mind kárát látja.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy az infláció többnyire azoknak az alapoknak a reálhozamát is leradírozza, amelyek még képesek valamennyi nominális hozamot elérni.
Rohamosan csökken a pénzpiaci és likviditási alapok kezelt vagyona, amiben az ügyfelek pénzkivonása sokkal nagyobb szerepet játszik, mint az (eddig egyelőre még minimálisan) negatív hozam.
Csak az idei év május végéig (ekkor elérhető a legfrissebb BAMOSZ-adat) 137 milliárd forintnak inthettek búcsút a pénzpiaci alapok.
A havi nettó értékesítési adatok alátámasztják fenti állításunkat, amely szerint az ügyfelek pénzvisszaváltása mellett a negatív hozam is közrejátszott a vagyonveszteségben. A befektetők ugyanis "csak" 132 milliárd forintnyi befektetési jegyet váltottak vissza eddig idén, a maradék mínusz ötmilliárd a negatív hozamok következménye. Egyébként tavaly február óta minden egyes hónapban negatív nettó értékesítést mutattak a pénzpiaci alapok, ami azt jelenti, hogy több mint egy éve folyamatosan menekül a pénz ebből az eszközosztályból.