Mindig bámulattal tölt el a Bitcoin és egyéb kripto pénzek kapcsán, hogy a kialakulóban lévő digitális pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, hány és hány új vagy újszerű elmélet, mérőszám, megfigyelés és tapasztalat tűnik fel a horizonton, pláne a korábbi tradicionálisnak tekinthető pénzügyi mutatókhoz és elméletekhez képest.
Erőmhöz képest próbálom ezeket nyomon követni és hírt adni ezekről az érdeklődő közönségnek. Legyen ez akár egy szervezetszociólógiai újdonság vagy akár egy új index vagy mérőszám, akár a mai posztunkban.
Korábban már leírtam, hogy másokkal egyetemben én is napról napra ismerekedem ezekkel az elméletekkel és mutatókkal:
“Ahogy egyre jobban és jobban kezdem megismerni a bitcoin különböző oldalait (fizetési rendszer), értéktároló (store of value), hálózati érték (Network Value to Transactions Ratio, NVT), kriptográfiai úttörő, szervezetszociológiai novum úgy alakul ki bennem egyre jobban az a nézet, hogy a bitcoin csak egy eszköz a világgazdaságban és nem a cél.”
Annak is mindig örülök, ha valamilyen a Bitcoinhoz vagy a digitális pénzügyi eszközökhöz kötődő magyar vonatkozású hírről tudok számot adni.
Ma is ennek teszek eleget, amikor az ún. Bitcoin élénkségi mutatóról fogok Olvasóimnak beszámolni.
Blummer Tamás neve, a Bits of Proofs kapcsán biztos sokaknak cseng ismerősként.
Ő dolgozta ki a tavalyi évben az ún. Bitcoin élénkségi mutatót, melynek kapcsán az alap koncepciót az alábbiakban olvashatjátok magyarul. Hozzáteszem rögtön, hogy a fordítás és értelmezés kapcsán még nem egyeztettem a szerzővel (ezt pótolni fogom, ígérem), ezért, ha valaki az Olvasók közöl jobban ki tudja egészíteni az itt leírtakat, azt szívesen veszem.
A cikk eredetijét itt olvashatjátok.
Ha valaki Bitcoinokat mozgat, akkor ugye erről van egy rekord vagyis “bejegyzés/nyom” a blokkláncon. A blokkláncrögzíti a mozgás vagyis transzfer időpontját, az érintett Bitcoin összegét (mennyiségét) és forrását, amely így a közelmúltra vonatkozó tárolási időszak (HODL) hosszát is feltárja.
Az ilyen betekintés egyedülálló egy blokkláncon nyomon követett (pénzügyi) eszköz esetében, és nem érhető el a hagyományos pénzügyi piacokon. (Szerkesztő megjegyzése: ez egy nagyon fontos megállapítás a szerző részéről, melynek jelentősége a jövőben jobban igazolásra kerül majd véleményünk szerint).
Használjuk most fel ezt az információt, annak érdekében hogy olyan mennyiségi mérést hozzunk létre, amely által jobban megérthető a befektetők magatartása, mint az hagyományos piacokon lehetséges volna.
Részesedésnek vagy érdekeltségnek nevezik a (Bitcoin) tartási időszakot szorozva az összeggel/mennyiséggel melyet tartunk. Az Élénkséget a valamikori rendszeren/hálózaton belüli részesedés/érdekeltség és az összes részesedés/érdekeltség összegének arányában határozzuk meg.
Az időt a blokkok számának különbségeként mérjük.
Az élénkség átmenetileg 1-et érne el, ha az összes coin egyetlen blokkban mozogna, és 0 maradna egy olyan blokklánc esetében, amely még nem rendelkezett kezdő tranzakcióval, vagy kibocsátással.
Az élénkségi mutató csökken, ha az ún. alvó pénztárcák vagyis felhasználók vannak többen és nő, ha élénk az ökoszisztéma, azaz élénk mozgás tapasztalható benne. A 0 és 1 közötti értékek tehát az Élénkség mértékének tekinthetőek.
Az élénkség tehát betekintést nyújt a befektetők viselkedésébe. Értéke nő, ha a hosszú távú coin birtokosok (tulajdonosok) megszüntetik ezen birtokosi (tulajdonosi) pozíciójukat, és csökken az értéke, ha a birtokosok elkezedenek felhalmozni a HODL jegyében.
Az Élénkségi mutató hasznos tud lenni a kripto pénz(nem)ek piaci kapitalizációjának összehasonlításánál vagy súlyozásánál, mert a zéró felé közelít azon kriptopénzek esetében, ahol “inflálódó” piaci kapitalizációról beszélhetünk, mondjuk az előre kibányászott coinok, (amelyekkel megemelték a piaci kapitalizáció értékét) vagy az ún. wash trade (tehát a semleges eredményű mesterséges forgalom generáló) ügyletek miatt.
Az Élenkség(i mutató) az elveszett vagy HODL által érintett Bitcoinok fordított mértékű mutatója, és figyelmeztet minket a nagy mennyiségű vagy régóta tartott coinok mozgására.
Ebből a célból vonjuk ki az Élénkség számát az 1-ből és szorozzuk meg ki a kibocsátott érmék számával. Az elveszett vagy a tartósan tárolt érmék becsült száma millió (piros) és árfolyama logaritmikusan ábrázolva (szürke).
Nyilvánvaló, hogy a Bitcoin áremelkedései során az Élénkség növekszik (és csökken a HODL), és a befektetők a HODL-be mennek át az alacsony árfolyammal járó időszakok alatt.
Mégegyszer: a cikk eredetijét itt tudjátok olvasni .
forrás: